Új bejegyzés Frissítés

2006.07.04. 16:51

hát..... black_ghost...... elég fura a belsőd.....d ez inkább már pszihologiai....... na mindegy , nekem tettszett a szemét teleps de én nem ugy értelmeztem ahhogy te....most ezt nemtom jobban kifejezni de ... na mindegy=)   anita ( silly)

2006.07.04. 16:28

Silly: A Drága Szeméttelep! lett volna az a vers... Talán kicsit komoly a hangvétele, de amikor írtam, igazán el voltam szállva. Én nevetségesnek neveztem, talán ezért írtad UTÁNA, hogy szívesen megnéznéd. Talán a röhelyes jelzőt kellett volna használnom?:S :D Rita(remélem nem baj, ha nem a becenevedet írtam): Mit is mondhatnék arról, amit írtál? Talán csak annyit, hogy abban igazad van, hogy hangulatilag valóban hasonlítanak a verseink. Black_Ghost

2006.07.04. 15:40

ezt még régen irtam egy barátnőmnek...   Katához   A barátság volt nekem az első, de ezt a hitet már rég elvesztettem. Az élet volt a leplem, a barátság a lelkem. Sokat veszekedtünk,mindkét fél hibás? de mégtöbbet nevedtünk az az igazság. Nemsokat beszélünk, elég régóta már, mégtöbbet szenvedünk majd életünk során. Nemjo így az élet , értelmetlenné vált,  fojtonos veszekedésből elegem van már.   Ebben a versben bocsánatot kérek, remélem megbékélsz majd ,  nagyon  kérem.   /na jo ... ezt a verset tényleg nagyon rég irtam/ Badics Anita ( silly)

2006.07.04. 15:33

Zsömi! köszönöm szépen a dicséretet a versemről ez igazán buzdító=)   Black_ghost! én szivesen megnézném azt a verset amit említettél:D   anita

2006.07.03. 20:49

Nah, nagyon örülök hogy anita biztatására megnyitottam ezt a fórumféleséget:) Ha az érzést nézzük, akkor Black Ghost-t stilusa áll hozzám a legközelebb. (amit gondolom a saját verseimen észre is vettetek:P). Anita, viszont... fuh. Nagyon-agyon jók. A fás különösen tetszik. Valaki, neked meg annyira tetszik a komás:D Olyan. Vidám:) Vers formát nézve viszont Anitáé áll közelebb hozzám. Nekem formában az összes versem ugyanolyan, egy kivételével. A "Ha elmegyek.." cimű versem nem tudom már hoyg született, de sz más mint a többi. És az tetszik nagyon, hogy ti tök más formában irjátok a verseiteket. Meg minden. Nah, de szerintem abba is hagyom. Folytassátok! Zsömii

2006.07.03. 20:44

Drága Szeméttelep! Olyannyira szépek Kikukázott székeid, S elhagyatott rozsdás rugóid, Mit matracokból dobtak ki. Szép vagy mint a Roncstelep, De még ő sem szebb nálad. Gyönyörödet semmi sem múlja felül, Legyen az Nyomornegyed, Vagy magányos Vastelep. Csóró koldusok mindennap látogatnak, S kedvükre válogatnak Szebbnél szebb ékszereid közül. De mit ér a szépséged, Ha bájaidat csak én látom benned? Jól áll neked a rozsda vöröse, Akárcsak a szemeteszsákok kéke, s feketéje. Elbűvölő szemtelen rendetlenséged, Mintha csak kedved szerint rendeznéd be teleped. Bűnös emberek csak bepiszkolnak kezükkel, Hisz nem látják benned a szépet, S a gyönyörűséget. #Öhm :D ... Mindenki azt gondol amit akar, de nem kell ám ezt a verset annyira komolyan venni.# Black_Ghost

2006.07.03. 20:30

Anita: Jól látod, nem mondanám magam búskomornak, de lélekben valahogy mégis az vagyok, és vonz a szomorúság. Köszönöm, amit (véleményed ellenére) a verseimről mondtál. A te költeményeid is nagyon jók. Valahogy nem csodálom, hogy a természetet adtad ötletnek, hiszen a verseidből az tűnik ki, hogy szeretsz erről a témáról írni. (és szépen is írsz róla) Lehet egyszer azzal is megpróbálkozok. Tulajdonképpen van egy elég nevetséges versem is, aminek semmi köze a szomorúsághoz, de nem is kapcsolódik a természethez, de majd esetleg leírom ide. Addigis sok hasonlóan szép (vagy még szebb) versírást kívánok neked, és mindenkinek, aki ennek hódol. Black_Ghost

2006.07.03. 19:35

Álé-lúja Ezt a nótát szomorúan zengem, Angyalföldön megpofoztak engem. Megpofoztak jobbról is meg balról is, Lejött a bőr, mint malter a falról. Mikor azt a nagy pofont megkaptam, Az eget is nagybőgőnek láttam. Nem szóltam egy kukkot se, csak nyögtem, S az öt fogam szép csöndbe kiköptem. Aztán még egy sorozatot kaptam, Nappal volt, de csillagokat láttam. Az arcomon látszott az öt újja, Ále-ále, ále-ále-lúja. (Valaki)

2006.07.03. 19:33

Komám... Fájdalom, hogy így döntöttél; elmész tőlünk, nem jössz többet a gyárba Majd ezer veszély ólálkodik körülötted odakint a világba. De semmi okunk búslakodni, fogunk mi még italozni "bandába" Amíg te a kaját főzöd hordunk neked nemes, jó bort kannába. Mindíg igaz barát voltál, szólíthatlak sógornak vagy komának De add ide az RF-kulcsot, vagy külömben szétverem a pofádat! (Valaki)

2006.07.03. 13:17

black_ghost én nem értelek...mijért nem irsz valami vidám verset???ahogy kiveszem a verseidből te nem vagy ilyen buskomor ember csak rossz témát választassz!!!irj a természetről vagy ilyesmi.......=) (amugy jok a verseid:))   hű tisztelettel : Anita

2006.07.03. 13:12

Gyász A sötétben, A magányban Egy lány sirdogál a sarokban. Feketébe öltözött Egy évvel ezelőtt, Mikor a bánat szívébe költözött. S így gyászruhában Temetésre igyekezett, Olyanéra, akit igazán szeretett. Könnyes szemmel Térdelt a sírja mellett, Akárcsak most sír a kése mellett. Igen, Egy kés van a térde mellett, Mert pont egy éve, hogy meghalt kedvese. Egy esztendő telt el úgy, Hogy szívét emészti a gyász, A bánat, a szomorúság. Soha sem feledi Szerelme mosolyát, Tekintetét és érintését az arcán. Az egyetlen aki szerette, Kitartott mellette, Míg a Teremtő magával nem vitte. De most bosszút akar állni Isten gonosz játékain: Felvágja ereit, így ő is a túlvilágra költözik. Ha majd lelke eltávozott Talán megtalálja szerelme halott lelkét, S talán boldogok lehetnek együtt még. De most, ahogy a hold arcába világít Hallja szerelme Kérlelő szavait: ,,Drágám, ne tedd! Ne halj meg, Csakhogy találkozhass velem. Édesem, egyetlenem Te is hiányzol nekem, De ha igazán szeretsz, nem oltod ki életedet. Halgass rám kérlek! Hisz még előtted az élet, Még sokminden megtörténhet.'' S a lány könnyes szemeivel A holdra mered És mintha egy percig kedvese arcát látná benne. A kést dühösen eldobja, S térdét átkarolva Tovább sír a sarokban. Másnap reggel Gyászruhában szintén, A temetőbe igyekszik. Kedvese sírjára vörös rózsát visz, Pont annyit, Ahány hónapja keservesen sír. Leül a rózsákkal szemben, S mereven bámulja A kereszt alakú sírkövet. Nem bírja sokáig, Elsírja magát, Szemét egy fekete zsebkendővel törli. Lassan feláll a padról. Mégegyszer visszanéz, Majd hazafelé indul. A szél az arcába csap. Csak az avar zörgése töri meg a csendet, S a varjak károgása az égen. #Kicsit hosszab lélegzetvételű, de szintén az én művem.# Black_Ghost

2006.07.03. 10:21

"Két szó van a világon,  a mindig és a soha.  légy mindig boldog,  de boldogtalan soha!"

2006.07.03. 10:17

Badics Anita Szeretném-Akarom   Szertném észrevenni a természet csodáját, színeit, az erdő hangját, titkait. A patak halk csobbanását, a levelek csöndes csatogását. A madarak csicsergését, és az ágak zörgését. Szeretném elfelejteni a városok hangzavarát, a rossz élet fáradságát. Az emberek komorságát, a gyermekekbúslakodását.   Eggyet viszont én nem akarok! amit nem takarhatok. Elfeledni téged, vagy gondoskodo szíved.   köszönet a figyelemért: Badics Anita

2006.07.03. 10:09

Badics Anita           Pusztulás   Lassú szélben susognak lombjai, igazából nincsenek is okai. Lenge szellő az ágait lebbenti, a madarakat sem lehet hallani. Olyan szépek s csodásak levelei, és ezt akarja lágy hangon sugni: Kérlek szépen ne bánts , haggy élni! De mégis sokan ki akarják vágni, és sajnos ebben fogunk elpusztulni. Tényleg nincs sok fa , majdnem semennnyi, és mi ennyivel akarjuk túlélni? Így az állatoknak sem fog sikerülni! S akkor mit fogunk majd mi megenni? Miközben ezt olvasod több ezret vágnak ki! Tényleg nem lesz már semmi az igazi! Majd a műfát fogják árusítani, az a baj hogy sokan meg is fogják venni, azt hiszik ugyanaz mint a régi.   Ezután is ugyanigy fognak tenni, de a vétő meg fog előtte álni, s tudom , ezen el fog gondolkodni.     remélm tetszik mindenkinek de még van egy pár ésha ez tetszik akkor leirnám azokat is....csak mondjatok véleményt...de lehetőleg gondoljatok arra hogy még igy 13 évesen nemtul nagy a szokincsem=)amugy szerintem az elöttem lévö emberkéknek  nagyon jo lett a verse.... na mindfegy...még eggyet leirok de z már másik fajta....=)   köszönettel: Badics Anita (silly)

2006.07.02. 11:48

Magányosan Az éjszaka sötétjében Varjak szállnak az égen Keresve kutatják az elveszett lelkeket, Hogy elkapják, S magukkal vigyék őket. Egy lány sétál az utcán, Haja csapzott, arca könnyes, Ruhája megviselt, fekete. Mintha csak gyászolna, Pedig nem halt meg senkije Él minden rokona, De barátja egy sincsen. Magányosan bolyong a kihalt éjszakában, Keresve kutatja élete végét, A halálba kívánkozik, Hogy több szenvedés ne érje, De fél a mégnagyobb magánytól, Mit felkínál neki a pokol. Egy varjú száll a vállára, S a lány fülébe ezt suttogja: ,,Ne várd a megváltót!   Itt vagyok én.   Elviszem lelked,   Hogy örök nyugalomra térj.'' S márcsak egy perc, A lány összeesik, Lelke a pokolé már, Ott folytatja magányos útját.   #Tudom, nem éppen jó vers, de kíváncsi lennék a véleményedre.# Black_Ghost

2006.07.01. 20:52

Szerintem sok hasonló oylan ember van, aki imád verset irni. Ha itt jársz, akkor itt az alkalom, illesd be ide a saját versedet, hogy megmutasd nekünk: miylen tehetséges vagy! Ifjú, szárnypróbálgató művészlelkek, hajrá! A jókat, ki is rajkom, majd látható helyre! Na hajráá, jó versirogatást! És véleményeket is lehet irni,  akülönböző versek után. Biztos mindnekink jól esik majd a dicséret, vagy a kritika. És köszönöm, az ötletet Anitának! Üdv: Zsömi

[56-37] [36-17] [16-1]